snooker

A szezon utolsó versenye a világbajnokság Sheffieldből, a Crucible színházból. A snookerben a világbajnoki cím az, ami egy karrier csúcsát jelenti, ezért ennek a tornának mindig különleges hangulata van. Mindenki meg akarja nyerni, senki sem indul esélytelenként. Pontosan ezt bizonyítja az idei VB is: Hawkins döntőt játszott. Trump - annak ellenére, hogy az 2013-as év eddig nem sikerült jól neki - favorítként érkezett. Persze ő is, mint ahogy a többi top játékos, Ronnie árnyékába került. Tudniillik a négyszeres bajnok, azután, hogy kihagyta gyakorlatilag az egész szezont, a világbajnokságra visszatért. Saját elmondása szerint azért, mert pénzre volt szüksége (nem tudja, hová tűnt az a 7 millió angol font, amit eddig keresett pályafutása során...). Ehhez nem fűznék hozzá semmit. Juddra visszaterelve a szót, az első fordulóban Dominic Dalellel játszott. Az egymás elleni mérlegük 4-0 a fiatalabbik angolnak, úgyhogy nem igazán volt kérdéses, hogy ki a mérkőzés esélyese. Trump ennek megfelelően erősen kezdett, hiszen az első szakaszt 6-2-vel hozta. A 6. frame-ben lökte a legnagyobb százasát a versenyen, méghozzá egy 142-est. A meccs befejezése sem okozott gondot, hiszen többek között egy újabb százas (104) segítségével a bristoli 10-5-tel jutott a legjobb 16 közé. A nyolcaddöntőben Judd nem kapott könnyű ellenfelet Marco Fu személyében. A hongkongi azért tud kellemetlen lenni, és az idei szezonja kifejezetten jóra sikerült, kiválóan ment neki a breaképítés. Ez alkalommal viszont nem tudott problémát okozni magasabban rangsorolt riválisának. Az első etap magabiztosan lett a volt világelsőé (6-2), ráadásul 3 százast is jegyzett (109, 127, 112), ezzel pedig megdöntötte Selby 55-ös rekordját (egy szezonban lökött százas breakek száma). A 2. felvonás Fu fölényét hozta, 5-3-mal zárkózott, így pedig 9-7-re módosult a mérkőzés állása. Este viszont Trump nem adott esélyt a hongkonginak, megszerezte a még neki szükséges 4 frame-et, és továbbjutott a negyeddöntőbe 13-7-es végeredménnyel. A legjobb 8 között Murphyt kellett legyőznie az ifjú angolnak. A meccs első szakasza a 2005-ös világbajnoké lett, mégpedig simán, 6-2-re. Judd szempontjából ez némi nyugtalanságra adhatott okot, de ahelyett, hogy elkeseredett volna a délelőtt mutatott teljesítményén, estére mesteri szintre emelte azt. 3-8-nál már-már a kiesés szélére került, de kiegyenlítette az állást, 8-8-cal fordultak a másnapi befejező etapra. Az összecsapás klasszikussá nőtte ki magát, és persze méltán a VB legizgalmasabb csatája lett. Mindketten borzasztóan jól játszottak, és végül egy maratoni döntő frame tetézte az izgalmakat. 53 percig húzták egymás idegeit (és az szurkolókét is), míg végül Trump, remek biztonsági lökéseinek köszönhetően meg tudta nyerni a mérkőzést. Egy százast Murphy ellen is lökött (118), így pedig már a 60-as szám állt a neve mellett. Elődöntő. Ronnie O'Sullivan. Sokan úgy gondolták, hogy ez egy előrehozott döntő, hiszen az alsó ágon már nem maradt senki, aki reálisan veszélyt jelenthetett volna. A címvédő kezdett jobban, hiszen 4-1-re is vezetett, de nem sokáig élvezhette előnyét, hiszen Judd kiegyenlített a szakasz végére. Másnap Ronnie 2 frame-es fölényhez jutott a délelőtti etapon, így pedig este 9-7-ről folytatták az összecsapást. Trumpnak valahogy nem ment olyan jól a játék, mint az eddigi meccsein, így pedig hiába hozott össze egy 117-es breaket, már késő volt. O'Sullivan 14-10-re vezetett a szombat délutáni, utolsó szakasz előtt... és sajnos hamar be is fejezte a mérkőzést. Judd már csak 1 frame-et tudott megnyerni, így pedig 17-11-re elvesztette az elődöntőt. Nem lehet ok a panaszra. Azután, hogy idén Trump sorra kiesett az első vagy második fordulókban, ez az elődöntő igazán kiemelkedő eredmény. Ha pedig a tavalyi VB-szerepléshez hasonlítjuk ezt, az ideit... nos, akkor ez felért egy győzelemmel, pláne, hogy a későbbi bajnoktól kapott csak ki. Ronnie tehát nyert, ötödik világbajnoki címét szerezte meg. Kérdés, hogy visszavonul-e...
Szezon-összefoglaló a következő bejegyzésben várható.

Április 21-én rendezték a legrégebbi egynapos versenyt, a Liége-Bastogne-Liége-t, ahol ugyan Contador elindult, de nem ért el kiemelkedő eredményt. A csapat valószínűleg nem tartotta fontosnak a győzelmet, mert nem lehetett őket a mezőny elején látni. Egy klasszikust idézve, csak amerikáztak. Alberto 57.-ként gurult át a célvonalon, Daniel Martin nyerte a versenyt.
Szombaton kezdődott meg a Giro d'Italia, ahol természetesen nem állt rajthoz a spanyol klasszis, hiszen a Tour-ra készül. Bradley Wiggins az elsőszámú esélyes az olasz háromhetesen.